Logo

Archivum

Napfényes boldogság és százfaktoros naptej

Fejős Éva: Csajok – könyvkritika

2010-01-28 12:15:10

Címkék:

Fejős Éva regényei hihetetlen gyorsasággal követik egymást, közülük nem a Csajok a legfrissebb a sorban, hanem az Eper reggelire, ám mindkét kötet 2009-ben jelent meg néhány hónap különbséggel. Az írónő eddigi regényeiről egyaránt elmondható, hogy szövevényesen bonyolódó magánéleti problémákat tárgyalnak, tehát egy bizonyos Fejős Éva-könyvről írni olyan, mintha az ember egyben kicsit mindegyikről írna.
 

Az eddig kiadott regényeiben közös az is, hogy már eleve bestsellernek készülnek. Amikor első könyve, a Bangkok, tranzit megjelent, büszkén hirdették, hogy napvilágot látott a Nők Lapja népszerű újságírójának legelső regénye. Nem is akármilyen napvilágot, hanem hétágra sütőt: a könyvesboltokba a kötet példányaitól roskadozó polcok mellé a szerző jókora méretű arcképe is kikerült, kissé paradox módon kikerülhetetlenül a vásárló számára. Ezt a sikerorientáltságot sugallja a Csajok című kötet is különösen a belső borítóin. Elöl ajánlóként megtekinthetjük Fejős Éva kedvenc sikerszerzőinek könyveit (többek között a Halj meg értem és a Feloldozott szerető), hátul pedig az írónő saját könyvei kapnak helyet, ám a bestseller jelleg itt is hangsúlyos, hogy szemernyi kétségünk se maradjon afelől, mivel is állunk szemben.

Mindez azt bizonyítja, hogy a regény nem a művészi törekvésű kortárs irodalom kategóriájába tartozik. Saját helyén kezelve, azaz könnyed bestsellerként azonban szerezhetünk vele néhány derűs és felhőtlen órát, plusz azt a naiv, boldog meggyőződést, hogy szeretünk olvasni, és megy is villámsebességgel.

A történet a hétköznapiságra épít, tipikusan olyan fordulatok szerepelnek benne, melyek bárkivel megtörténhetnének. Vannak barátok, akik fontosak, szerelmek, akik sokszor még fontosabbak, majd hatalmas csalódás után a megvilágosodás következik, hogy mégiscsak a barátok az értékesebbek, válás után új szerelem, majd ismét zűrzavar, és így tovább.

A könyv ötletes alapkoncepciója abból indul ki, hogy a nők a Vénusz bolygóról, a férfiak pedig a Marsról származnak. A regény főszereplője négy, harmincas éveiben járó barát, név szerint Móni, Hanna, Flóra és Márk, akik mindannyian a Vénuszt vallják otthonuknak – még Márk is, ő ugyan nem nő, viszont gyakran hord rózsaszín inget és ezüst farmernadrágot, meg egy igazán mai sztoriban szinte kötelező egy meleg szereplő. Az elbeszélésmód a témának megfelelően hétköznapi, és a könyv szerkezetileg is egyszerű, átlag három-négy oldalas, nem sok türelmet igénylő fejezetekre tagolódik. A szereplők ezzel ellentétben hajlamosak túlbonyolítani minden apró, egyszerű dolgot is, és életük legfőképpen a Mars-lakók miatt nehéz: Hanna például elvált férjétől, mert az hallani sem akart gyerekről, azóta pedig nem találja a helyét, csupa agyamenttel hozza össze a sors, ráadásul még az állását is elveszti; Flóra szerelmes, de hiába szereti őt viszont az álomférfi, súlyos akadályként ott van a feleség és két gyerek.

A könyvnek pozitívuma azonban, hogy szereplőinek van humora, akárcsak a szerzőnek, aki olyan helyzeteket teremt, hogy szükségük is legyen kellő mennyiségű öniróniára. Márk ezoterikus életvezetési tanácsokat tartalmazó, Dönts, és az univerzum meghálálja! című könyve például remek alkalom, hogy a barátok röhöghessenek egy jót. Aztán meg az olvasón a sor, hogy nevessen, amikor a többiek megfogadják Márk tanácsait, és Flóra konferenciát szervez a tudatalattijában Oprah Winfrey és Bill Clinton közreműködésével, hogy kiderítse, lesz-e közös jövője szerelmével. Első lépésként fotelba ülve lemegy alfába, elképzeli magát kedvenc pihenőhelyén. („Tengerpart, ahol nincsenek méhek, nincsenek ismerősök, be van kenve a testem húszas faktorszámú naptejjel… Oké, relaxálok. Alfában vagyok. Ja, nem is húszas faktorral, hanem ötvenessel. Nem. Százassal. Manapság vigyázni kell az UV-sugárzással.”)

Aztán pozitív állításokat fogalmaz meg önmagával kapcsolatban, majd elképzeli, amint megvalósul egy nagy álma. („A szerelmemmel látom magam, mondjuk: a kedvenc tengerpartomon. Ő is be van kenve százfaktorossal. Nem, csak ötvenessel, mert alapból barnább a bőre.”) Aztán az álomképbe belép a szeretett férfi két gyereke, de miért ne lehetne már egy közös gyerek is? („Három csöppség, fogják egymás kezét, mintegy jelezve, hogy elfogadók és szerető szívűek. Mind a hárman be vannak kenve százfaktorossal.”)

Móni pedig, aki végre boldog házasságban él férjével, és van egy húszéves lánya meg egy kétéves fia, gyerekkönyvet ír a vámpírokról. Mi másról, amikor jelenleg úgy tűnik, hogy a Twilight-témának egy ideig még nem fog bealkonyulni, a Csajok pedig ízig-vérig mai könyv. Móni gyerekkönyve azonban egy szelíd és barátságos vámpírról szól, akit Vámpikának hívnak, és aki nem mehet Zsoltikával játszani napközben, mert vámpír, és sajnos porrá égne világos nappal. (Valószínűleg nem jutott eszébe, hogy Flóra örömest kisegítette volna egy kis százfaktorossal.)

Azt hiszem, ennyiből is tisztán látszik, hogy Fejős Éva szerethető és bájos figurákat teremtett, akikkel végeredményben érdemes egy kellemes délutánt eltölteni, persze nem meghatározó irodalmi élményt várva a könyvtől, sokkal inkább úgy tekintve rá, mint egy laza kikapcsolódás a barátokkal. A regénybeli barátok persze a végére mind megtalálják a boldogságot és életük szerelmét, ahogyan nyilvánvalóan a valóságban is arra vágyik minden Vénusz-lakó, hogy jusson neki egy Mars-szelet, azaz egy ideális férfi: kedves, szerető, hűséges, művelt, humoros, jóképű, akivel örökös boldogságban lehet leélni az egész életet, és akinek még a hibái miatt sem kell soha azt mondani, hogy ’Alo Mars!’.


Fejős Éva: Csajok – A Vénusz-lakók mindennapjai
kiadás éve: 2009
Kiadó: ULPIUS-HÁZ KÖNYVKIADÓ KFT.
Szállítás: 3-6 munkanap
Oldalak száma: 382
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 400 gr
ISBN: 9789632542393


 

Pálfy Eszter

Összesen 1 hozzászólás

1. Zsu 2010-01-29 11:37:19

pont ilyennek képzeltem... :D