A látogató

A film főhőse Walter Vale, aki ritka unalmas életet él. Özvegy egyetemi tanár, aki már rég belefásult a tanításba, és akinek egyetlen öröme az életben a zongora. Egy New Yorki konferencia rángatja ki a szürke hétköznapokból. Megismerkedik egy szenegáli-szíriai párral, akik az ő távolléte alatt beköltöztek a lakásába. A férfi megszánja a fiatalokat, és megengedi neki, hogy maradjanak. Rövidesen összebarátkozik Tarekkel, dobleckéket vesz tőle, és lassan kezdi felfedezni az élet szépségeit. Az idillnek azonban hamar vége szakad, amikor a bevándorlási hivatal emberi letartóztatják a szíriai férfit.

"Ritmusra dobog a szív"

McCarthy sok mindenről beszél, sok mindent érint a történet kapcsán, de semmit nem tol tolakodóan az arcunkba. Lehangoló társadalmi korkép és a szerelem jól megférnek egymás mellett, a Bush féle bevándorlási politika ostorozásán túl jut idő arra is, hogy Walter magára találása kibontakozhasson. Amúgy is ez utóbbi a film fő vonulata; a mogorva, magába zárkózott férfi a zenén keresztül olyan élményekkel gazdagodik, amikre már aligha számított. Barátainak köszönhetően megismerkedik egy világgal, ami számára teljesen új. Mindez lassan, árnyaltan történik a filmben, nincsenek katartikusan nagy pillanatok, vagy érzelmi csúcspontok. Apró rezdüléseken keresztül érzékeljük a folyamatot. Richard Jenkins pedig játékát nem lehet eléggé dicsérni. Nála egy félmosoly, egy összehúzott szemöldök is hihetetlen sokatmondó tud lenni. Szinte minimalista játékkal mutat be rendkívül sokféle érzelmet. A többi színész is kiválóan teljesít, de Jenkins mellett minden elhalványul.
A Látogató egy nagyon hangulatos, szomorú – vidám film a zene erejéről, az elmúlástól való félelemről, és persze mások elfogadásáról. Nem olcsó klisékkel és bombasztikus érzelmekkel operál, de a történet lassú sodrásában jut idő a szemlélődésre.  Még a kötelezőnek tűnő szerelmi szál is olyan visszafogottan van kezelve, hogy azt tanítani kéne. Ahogy a film befejezése is igazán mesteri; McCarthy tudja, hol kell abbahagyni a mesélést, anélkül, hogy a szentimentalizmus vagy a túlzott keserűség rátelepedne a filmre. Így is könnyekig meghat minket. 

 Értékelés:

2. Vicente 2009-02-23 22:09:11

Sokkal jobban???? Jenkinset Oscarra jelölték érte. LOL

1. Koimbra 2009-02-19 11:17:16

Nekem nem nagyon tetszett, egy közepes volt. Valahogy nem ragadott meg, unalmas is volt sokszor. Jenkins helyett pedig pl Tommy Lee Jones, Morgan Freeman, Sean Connery , stb jobban el tudta volna játszani a főszereplőt